1. Hozamerősségekarima
A fémanyag folyáshatára a folyási jelenség, azaz a feszültségnek ellenálló mikroplasztikus deformáció esetén. A nyilvánvaló folyási jelenség nélküli fémanyagoknál a folyáshatár a 0,2%-os maradó alakváltozás feszültségértéke, amelyet feltételes folyáshatárnak vagy folyáshatárnak nevezünk.
A folyáshatárnál nagyobb külső erő az alkatrészeket véglegesen érvénytelenné és javíthatatlanná teszi. Ha az alacsony szén-dioxid-kibocsátású acél folyáshatára 207 MPa, ha a külső erők hatására meghaladja ezt a határt, akkor az alkatrészek maradandó alakváltozást okoznak, ennél kisebb részek visszaállítják az eredeti megjelenést.
(1) Nyilvánvaló folyásjelenséggel rendelkező anyagoknál a folyáshatár a folyáshatáron fennálló feszültség (kihozatali érték);
(2) Azoknál az anyagoknál, amelyeknél nincs nyilvánvaló folyási jelenség, az a feszültség, amikor a feszültség és az alakváltozás lineáris kapcsolatának határeltérése elér egy meghatározott értéket (általában az eredeti skálatávolság 0,2%-át). Általában a szilárd anyagok mechanikai és mechanikai tulajdonságainak értékelésére használják, és ez az anyagfelhasználás tényleges határa. Mivel a nyakolás utáni feszültség meghaladja az anyag folyáshatárát, az igénybevétel megnövekszik, így az anyagkárosodás nem használható rendesen. Amikor a feszültség meghaladja a rugalmassági határt és a folyási szakaszba lép, az alakváltozás gyorsan növekszik, ami nemcsak rugalmas alakváltozást, hanem részleges képlékeny deformációt is eredményez. Amikor a feszültség eléri a B pontot, a képlékeny alakváltozás meredeken növekszik, és a feszültség-nyúlás enyhén ingadozik, amit hozamnak nevezünk. A maximális feszültséget és a minimális feszültséget ebben a szakaszban felső folyáshatárnak, illetve alsó folyáshatárnak nevezzük. Mivel az alsó folyáshatár értéke viszonylag stabil, ezért az anyagellenállás indexeként folyáshatárnak vagy folyáshatárnak (ReL vagy Rp0,2) nevezik.
Egyes acélok (például a magas széntartalmú acél) nyilvánvaló hozamjelenség nélkül, általában az acél folyáshatáraként ismert feltételes folyáshatárként ismert feszültség (0,2%) képlékeny deformációjának nyomán.

2. Meghatározásakarimafolyáshatár
A megadott nem arányos nyúlási szilárdságot vagy meghatározott maradó nyúlási feszültséget nyilvánvaló folyásjelenség nélküli fémanyagoknál kell mérni, míg nyilvánvaló folyásjelenséggel rendelkező fémeknél a folyáshatár, felső folyáshatár és alsó folyáshatár mérhető. Általában csak a folyáshatárt mérik.
3. karimafolyáshatár szabvány
(1) Az arányos határfeszültség-nyúlás görbe legnagyobb feszültségét, amely megfelel a lineáris összefüggésnek, általában σ P jelöli a világon. Ha a feszültség meghaladja a σ P értéket, az anyagot hozamúnak tekintjük. Az építési projektekben három általánosan használt hozamszabvány létezik:
(2) Rugalmassági határ Az a maximális feszültség, amelyet az anyag a terhelés utáni tehermentesítés után teljesen vissza tud állni, szabványnak tekintve a maradó maradandó alakváltozást. Nemzetközi szinten általában ReL-ként fejezik ki. Az anyagot akkor tekintjük folyásnak, ha a feszültség meghaladja a ReL-t.
(3) A folyáshatár bizonyos maradék alakváltozáson alapul. Például folyáshatárként általában 0,2%-os maradó alakváltozási feszültséget használnak, és a szimbólum Rp0,2.
4. A folyáshatárt befolyásoló tényezőkkarima
(1) Belső tényezők: kombináció, szervezettség, szerkezet, atomi jelleg.
(2) A külső tényezők közé tartozik a hőmérséklet, az alakváltozási sebesség és a feszültségi állapot.
A φ egy általános egység, utal a csövek és könyök átmérőjére, az acélra és más anyagokra, az átmérőnek is mondható, például a φ 609,6 mm a 609,6 mm átmérőjére utal.