A Gépipari Minisztérium és a Vegyipari Minisztérium karimái között több szempontból is jelentős különbségek vannak, elsősorban az alkalmazási területeken, az anyagokban, a szerkezetekben és a nyomásszintekben.

1 Cél

Mechanikus karima: elsősorban általános csővezeték-csatlakozásokhoz használható, alacsony nyomású, alacsony hőmérsékletű, nem korrozív folyadékvezeték-rendszerekhez, például vízellátáshoz, gőzhöz, légkondicionáláshoz, szellőzőrendszerekhez és egyéb csővezeték-rendszerekhez.

Vegyipari Minisztérium karima: Kifejezetten vegyi berendezések és vegyi csővezetékek csatlakoztatására szolgál, alkalmas összetett körülményekre, például magas nyomásra, magas hőmérsékletre és erős korrózióra. Széles körben használják a kőolaj, vegyipar, gyógyszeripar stb.

2 Anyagok

Mechanikus karima: általában szénacél anyagból készül, amely viszonylag puha, de megfelel az általános csővezeték-csatlakozások szilárdsági és tömítési követelményeinek.

A Vegyipari Minisztérium karimája nagy szilárdságú anyagokból, például rozsdamentes acélból készül, hogy megfeleljen a bonyolult munkakörülmények követelményeinek. Ezek az anyagok jó korrózióállósággal és magas hőmérsékletű és nagy nyomású teherbíró képességgel rendelkeznek.

3 Szerkezet

Mechanikai részleg karima: A szerkezet egyszerű, főként olyan alapelemekből áll, mint a karimalemez, a karima tömítése, csavarok, anyák stb.

Vegyipari részleg karima: A szerkezet viszonylag összetett, beleértve az alapvető alkatrészeket, mint például a karimalemezeket, a karimás tömítéseket, csavarokat, anyákat stb., valamint további alkatrészeket, például tömítőgyűrűket és karimákat a tömítő- és teherbíró képességének növelése érdekében.

4 Nyomásszintek

Mechanikus karima: Az alkalmazott nyomás általában PN10 és PN16 között van, alacsony nyomású csővezeték-rendszerekhez alkalmas.

Vegyipari Minisztérium karima: A nyomás elérheti a PN64-et vagy még magasabbat is, ami megfelel a nagynyomású csővezetékrendszerek igényeinek.

Titt jelentős különbségek vannak a Gépipari Minisztérium és a Vegyipari Minisztérium karimája között a felhasználás, az anyag, a szerkezet és a nyomásértékek tekintetében. Ezért a karimák kiválasztásakor átfogóan figyelembe kell venni az adott csővezetékrendszert és a használati feltételeket, hogy a kiválasztott karimák megfeleljenek a rendszer üzembiztonsági és stabilitási követelményeinek.