A kovácsolás a következő módszerek szerint osztályozható:

1. Osztályozás a kovácsolószerszámok és formák elhelyezése szerint.

2. A kovácsolás alakítási hőmérséklete szerint osztályozva.

3. Osztályozza a kovácsolószerszámok és munkadarabok relatív mozgásmódja szerint!

A kovácsolás előtti előkészítés magában foglalja a nyersanyag kiválasztását, az anyagszámítást, a vágást, a melegítést, az alakváltozási erő kiszámítását, a berendezés kiválasztását és a formatervezést. A kovácsolás előtt jó kenési módszert és kenőanyagot kell választani.

A kovácsolt anyagok széles skáláját fedik le, beleértve a különböző minőségű acélokat és a magas hőmérsékletű ötvözetek, valamint a színesfémeket, például az alumíniumot, a magnéziumot és a rezet; Léteznek egyszer feldolgozott különböző méretű rudak és profilok, valamint különféle specifikációjú tuskók; A hazai termelésű, hazánk erőforrásainak megfelelő anyagok széleskörű felhasználása mellett külföldről is érkeznek anyagok. A kovácsolt anyagok többsége már szerepel a nemzeti szabványokban. Számos új anyagot is fejlesztettek, teszteltek és népszerűsítettek. Mint ismeretes, a termékek minősége gyakran szorosan összefügg az alapanyagok minőségével. Ezért a kovácsoló munkásoknak széleskörű és alapos anyagismerettel kell rendelkezniük, és jól kell tudniuk kiválasztani a legmegfelelőbb anyagokat a folyamatkövetelményeknek megfelelően.

Az anyagszámítás és a vágás fontos lépések az anyagfelhasználás javításában és a finomított nyersdarabok elérésében. A túlzott anyagmennyiség nemcsak hulladékot okoz, hanem növeli a penészkopást és az energiafogyasztást is. Ha a vágás során nem marad egy kis margó, az megnehezíti a folyamat beállítását és növeli a selejt arányát. Ezenkívül a forgácsolási végfelület minősége is hatással van a folyamatra és a kovácsolás minőségére.

A melegítés célja a kovácsolás deformációs erőjének csökkentése és a fém plaszticitásának javítása. De a fűtés egy sor problémát is hoz, például oxidációt, széntelenítést, túlmelegedést és túlégést. A kezdeti és végső kovácsolási hőmérséklet pontos szabályozása jelentős hatással van a termék mikroszerkezetére és tulajdonságaira. A lángkemencés fűtés előnye az alacsony költség és az erős alkalmazkodóképesség, de a melegítési idő hosszú, ami hajlamos az oxidációra és a dekarbonizációra, valamint a munkakörülményeket is folyamatosan javítani kell. Az indukciós melegítés előnye a gyors felmelegedés és a minimális oxidáció, de a termék alakjának, méretének és anyagának változásaihoz való alkalmazkodóképessége gyenge. A fűtési folyamat energiafogyasztása döntő szerepet játszik a kovácsolás energiafelhasználásában, ezért teljes mértékben értékelni kell.

A kovácsolás külső erő hatására történik. Ezért a deformációs erő helyes kiszámítása az alapja a berendezés kiválasztásának és a formaellenőrzésnek. A deformált testen belüli feszültség-nyúlás analízis elvégzése szintén elengedhetetlen a folyamat optimalizálásához, valamint a kovácsolt anyagok mikroszerkezetének és tulajdonságainak szabályozásához. A deformációs erő elemzésére négy fő módszer létezik. Bár a fő stressz módszer nem túl szigorú, viszonylag egyszerű és intuitív. Ki tudja számolni a teljes nyomás- és feszültségeloszlást a munkadarab és a szerszám közötti érintkezési felületen, és intuitív módon látja a munkadarab oldalarányának és súrlódási tényezőjének hatását rá; A csúszási vonal módszer szigorú a sík alakváltozási problémák esetén, és intuitívabb megoldást kínál a feszültségeloszláshoz a munkadarabok helyi deformációja esetén. Alkalmazhatósága azonban szűk, és a legújabb irodalomban ritkán számoltak be róla; A felső korlátos módszer túlbecsült terheléseket biztosíthat, de akadémiai szempontból nem túl szigorú, és sokkal kevesebb információt tud adni, mint a végeselemes módszer, ezért az utóbbi időben ritkán alkalmazzák; A végeselemes módszer nemcsak külső terhelést és a munkadarab alakváltozását tudja biztosítani, hanem a belső feszültség-nyúlás eloszlást és az esetleges hibák előrejelzését is, így rendkívül funkcionális módszer. Az elmúlt néhány évben a hosszú számítási idő és a műszaki kérdések, például a rács újrarajzolása terén szükséges fejlesztések miatt az alkalmazási kör az egyetemekre és tudományos kutatóintézetekre korlátozódott. Az utóbbi években a számítógépek, valamint a végeselem-elemzésre szolgáló, egyre kifinomultabb kereskedelmi szoftverek népszerűsége és gyors fejlődése következtében ez a módszer alapvető analitikai és számítási eszközzé vált.

A súrlódás csökkentése nemcsak energiát takaríthat meg, hanem javíthatja a formák élettartamát is. A súrlódás csökkentésének egyik fontos intézkedése a kenés alkalmazása, amely az egyenletes alakváltozás miatt segít javítani a termék mikroszerkezetét és tulajdonságait. A különböző kovácsolási módszerek és munkahőmérséklet miatt a felhasznált kenőanyagok is eltérőek. Az üvegkenőanyagokat általában magas hőmérsékletű ötvözetek és titánötvözetek kovácsolására használják. Acél melegkovácsolásához a vízbázisú grafit széles körben használt kenőanyag. Hideg kovácsolásnál a nagy nyomás miatt gyakran kovácsolás előtt foszfátos vagy oxalátos kezelésre van szükség.